Két Hollós Könyvesbolt
következő rendezvényünk
MOLNÁR V. JÓZSEF előadása: Kalendárium - az esztendő körének szokásrendje
Időpont:
2017. október 24. 18:00
Helyszín: Két Hollós könyvesbolt (Bp. 1081 Kenyérmező u. 3/a. telefon: 299-0032)
Írások
Anonymus
Egyéb
Gönczi Tamás
Kardos Géza
Kézai Simon
Legendák
Miklósvölgyi János
Molnár V. József
Nyers Csaba
Paksi Zoltán
Pap Gábor
Práczki István
Révay Péter
Sárosi Zoltán
Szántai Lajos
Végvári József

Szerzők
Régészet
  • Érintetlen múmiát találtak Egyiptomban

    Egy érintetlen múmiát találtak spanyol régészek Luxorban két kifosztott sír között. A szarkofágot 3600 éve nem bolygatták, feltehetően egy magas rangú hivatalnok nyugodhat benne. Egy több mint 3600 éves szarkofágot és benne érintetlen múmiát fedeztek fel Egyiptomban,
  • Fáraósírt fedeztek fel Felső-Egyiptomban

    A Pennsylvaniai Egyetem régészei egy több mint 60 tonnát nyomó, impozáns uralkodói szarkofágot tártak fel.
  • Feltárták Belső-Ázsia legnagyobb hun sírját

    Mongólia szívében, az Arhangáj megye Öndör Ulaan járásában lévő Gol Mod nevű helyen tárták fel a belső-ázsiai térség eddigi legnagyobb hun temetkező helyét. Az idei ásatási szezon végén, novemberben szenzációs leletekről adtak hírt a mongol hírforrások. Az ásatást az Ulánbátor Egyetem professzora, Dijmádzsav Erdenebátor vezette, aki az elmúlt évtized egyik legismertebb szaktekintélyévé vált.

  • Magyar ásatás a thébai nekropolisz területén

    Vélhetően az egyiptomi Újbirodalom előkelőinek eddig feltáratlan sírjainak kutatásába kezdtek magyar régészek Bács Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyiptológiai tanszékvezetője irányításával a thébai nekropolisz területén.
  • Bronzkori földvárat találtak Kakucsnál

    Bronzkori földvárat tártak fel nemzetközi együttműködésben az MTA BTK Régészeti Intézete szakemberei Dabas-Kakucs közigazgatási határán, a négyezer éves település lakosai földművelés és állattartás mellett bronzművességgel és fazekassággal is foglalkoztak.

  • Feltárták a fáraók orvosának 4500 éves sírját

    Egy hatalmas, mészkőből épült síremléket találtak az egyiptomi régészek Abu Szírban. A 4500 éves háborítatlan sír az V. dinasztia legnagyobb tekintélyű orvosának készült.

  • Új elmélet a civilizáció hajnaláról

    Az elmúlt két évtized kutatásai új megvilágításba helyezték a civilizáció születésének problémáját. Korábban éghajlatváltozásban és az élelemtermelés születésében látták a magyarázatot, ősi települések föltárásával azonban új szempontok merültek fel.

  • Hunok Ulánbátorban

    A mongol fővárosban, Ulánbátorban értékes ókori leletek kerültek napvilágra. A szenzációs felfedezés alapján úgy tűnik, hogy a területet nemcsak a XVIII. század végétől lakják, hanem hunok 2200 évvel ezelőtt is éltek a környéken.

  • A titokzatos Tarim-múmiák

    Az ujgur főváros, Urumcsi múzeumának földszintjén látható kiállítás a kínai kormányzat határokkal kapcsolatos politikáját tükrözi, amely szerint Hszincsiang mindig is Kína elidegeníthetetlen része volt. Az egy emelettel feljebb található tárgyak azonban másról szólnak.

  • Újraértékelik az Árpád-kort a szenzációs bugaci leletek

    Az Árpád-kor eddigi megítélésétől merőben eltérő, hihetetlen gazdagságot mutató régészeti leleteket tártak fel a Kecskeméti Múzeum munkatársai a bugaci pusztában, ahol egy hatalmas bazilika mellett a Duna–Tisza-közének egykori régióközpontjára találtak. A korabeli, Kecskemét jelentőségű település központjában egy Szent Péter-ereklyetartóra bukkantak, ami Európai szinten is szenzációnak minősíthető. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Múzeum igazgatója szerint a leltekből kitűnik, hogy Magyarország egy gazdag nagyhatalom volt abban az időben.

  • Csillagvizsgálót fedeztek fel a Machu Picchun

    Csillagvizsgálónak bizonyult perui és lengyel régészek vizsgálódásai alapján egy korábban ismeretlen építmény a Machu Picchun. A Varsói Egyetem és a Wroclawi Műszaki Egyetem kutatóinak a nehéz terep ellenére is sikerült háromdimenziós lézerképet alkotniuk.

  • Teljesen átírták Egyiptom korai történetét

    Matematikai modellezéssel, radiokarbonos vizsgálatokkal és a már meglevő régészeti bizonyítékok segítségével sikerült meghatározni Hór-Aha többé-kevésbé pontos uralkodási idejét az I. dinasztia többi tagja mellett. Az Alsó-és Felső-Egyiptomot egyesítő harcos-király i.e. 3111 és 3045 között került az ókori birodalom élére, fél évezreddel korábban az eddig véltnél.

  • Ásatások Szent László ideiglenes nyughelyén
    A Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársai a Somogyvári Szent László Nemzeti Emlékhely tervezett fogadóépülete területén végeztek régészeti kutatásokat.

  • 600 év után újra itthon Szent István állkapocs ereklyéje
    Hatszáz év után újra Magyarországra érkezett Szent István király állkapocs ereklyéje, amely szombattól lesz látható a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban megnyíló István, a szent király című kiállításon - közölte pénteken a Székesfehérvári Egyházmegye.

  • Megtalálhatták Jézus keresztjének egy darabját

    Török régészek egy 1350 éves templomban egy kőládára bukkantak, amelyben egy fából készült ereklyét őriztek. Úgy vélik, hogy a lelet Jézus Krisztus keresztjének egyik darabja lehet.
  • Folytatódik a regéci vár feltárása
    Folytatódik a régészeti feltárás Regéc várában, a munka tizenöt évvel ezelőtt kezdődött meg - közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat csütörtökön. Az 1999-ben a település kezdeményezésére és koordinálása mellett megkezdett ásatás előtt korábban még nem volt régészeti feltárás a nagy kiterjedésű, csaknem nyolcszáz éves műemlék területén.

  • Csodálatos helyszíni felvétel a híres Lascaux-i barlangból!
    Ezen a honlapon - sajnos nem magyar nyelvű - minden olyan információt megtalálsz, amely a Lascaux-i barlangok kutatás történetéhez tartozik. Képeket, videókat, tanulmányokat. Talán mondanom sem kell, hogy ezek a barlangrajzok is egy ősi tudás őrzői. és vajon kik azok, akik olvasni, értelmezni is tudják ezeket...?
  • Középkori erődítményt tártak fel a Nílus partján

    Tökéletes állapotban fennmaradt középkori erődítményrendszer maradványaira és egy kilencedik századi templom falain különleges épségű freskókra bukkantak lengyel régészek az ősi szudáni városban, Dongolában.

  • Ötezer éves kínai írást találtak

    Kínai régészek azt gyanítják, hogy ötezer éves írásra bukkantak Kelet-Kínában kiásott kőbaltatöredékeken. A szakemberek egyelőre azon vitatkoznak, hogy a vésett jelek valóban írásjegyek-e,


  • Megtalálták Atlantiszt?

    Paul Weinzweig és Pauline Zalitzki tudósok Kuba partjainál mélytengeri kutatórobotokkal vizsgálják az óceánokat. A Bermuda háromszögben egy hatalmas város van az óceán alján. Ez egy ősi város lehet, amely magában foglal több szfinxet, és legalább négy óriási piramist és egyéb építményeket.

  • 4,5 ezer éves települést tárnak fel Újbudán

    Csónak alakú bronzkori házak, ősi sírok és egy medvefogból készült amulett is előkerült azon a feltáráson, amelyet egy áruház építése előtt végeztek a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régészei, a XI. kerületi Soproni úton. Az ásatásokat szokatlan gyorsasággal sikerült befejezni. A legszebb előkerült tárgyakat jövőre valószínűleg kiállítják az Aquincumi Múzeumban.

  • Árpádkori sírcsoportra bukkantak Orosháza határában

    A sírok 20-30 méterre találhatók attól az Árpád-kori településtől, amelyet Orosházán 2006-ban tártak fel. Újabb Árpád-kori sírcsoportra bukkantak Orosháza határában földmunka közben, a régészeti munkálatok pénteken elkezdődtek, az előzetes felmérések szerint mintegy hatvan-nyolcvan épen maradt sírt tárnak fel - tájékoztatta az MTI-t az orosházi Szántó Kovács János Múzeum igazgatója.

  • Az elsüllyedt város feltárja titkait

    1200 évvel ezelőtt valószínűleg egy földrengés következtében süllyedt a vízbe az egyiptomi Alexandria melletti Héraklion. A Herkulesről elnevezett városra egy évtizeddel ezelőtt bukkantak rá a régészek, akik most újabb fotókat tettek közzé a legendás településről. A szerencsétlenül járt Héraklion egykoron virágzó kikötőváros volt. Még a fáraók idejében, i. e. 12. század környékén épülhetett, legalábbis ekkor említették először a források. 

  • Iskolás bukkant a bronzkori leletekre a szatmári krumpliföldön

    Háromezer éves, bronz fegyverekből, szerszámokból és ékszerekből álló leletegyüttest talált egy iskolás a magyar-román határtól mintegy hat kilométerre fekvő Szatmár megyei Csomaközön (Ciumesti).


    A Szatmár Megyei Múzeum közleménye szerint a csomaközi középiskolás diák, Angyal Gellért a család krumpliföldjét kapálta, amikor szerszáma bronz tárgyba akadt.

  • A Tízváros szerencséje

    A galileai Sussitában (Hippos) folyó ásatások tizenegyedik évadján a Haifai Egyetem régészei egy ókori falfreskó nyomaira bukkantak, amely Tükhét, a szerencse/sors görög istennőjét ábrázolta. Az ásatás során egy másik görög istennő, egy Menád csontlapra vésett ábrázolása is előkerült.
  • Az elveszett maja város legendája

    Honduras sűrű esőerdejének mélyén egy csillogó fehér város ülhet romokban, évszázadok óta arra várva, hogy felfedezzék. A lakosok valaha aranytányérokról ettek, s a metropolisz akár egy isten születésének helye is lehetett; a legutóbbi mérések szerint akár piramisokat vagy más emberi építményeket is rejthet a dzsungel. Talán a rejtelmes Ciudad Blancát, ám sokan ezt vitatják.
  • Árpád-kori sírokat találtak Orosháza határában
    Újabb Árpád-kori sírcsoportra bukkantak Orosháza határában földmunka közben, a régészeti munkálatok pénteken elkezdődtek,
  • A kevermesi megalit
    A Nemzeti Örökségvédelmi Központban vizsgálják az egyik legfurcsább magyarországi vésett követ. A kevermesi megalitot Gyulától délre, a magyar–román határ közelében találták – írja a műemlékem.hu magazin.